2015. április 28., kedd

Into Darkness – alternatív valóság



James T. Inzgahi miközben hazahívják Enterbuszát egy szervezeten belüli megállíthatatlan erő rombolása nyomán gondolta mond indulás előtt egy nagyot, amit miután a legénysége végighallgatott, Nigel DeSpock szó nélkül nem is hagyott és megkérte, hogy inkább vegye le a vállán fityegő kapitányi rangszalagot. Mikor visszaérkeztek a várba, James T. meglepődve látta, hogy a küszöbön áll a Genovassiaiak támadása.
Élükökön a kiválasztott, az eltékozolt gyermek, M’Baye Everdeen az íjász ifjú. Adriano GallaMiki megjelenik a színen, de csak annyit tud mondani, ez bizony íííígen. Barbara Uhura félve nézi DeSpockot, gyanítja ekkorát életében még ő sem szopott. Kezdődik a hadviselés, jönnek a lovagok, nicsak éppen most a Dolák-Saly Poli kopogott. Próbálja is nevéhez hűen elviccelni a dolgot, de amint meglátja az ellen úgyis b*szhatjuk a frontot. Kivonulunk tehát a zöldellő légüres térbe, valami fűvel teli térre, ahol Ignazio Margit épp tükörbe nézve rájön, hogy miért is küldik ki őt hétről-hétre legelészni a rétre. Jeremy Scotty próbálja kézben tartani a problémákat, de hiába, így inkább azt vizsgálja, hogy az a kabát fasza-e amiben kifutott Abate. 

James T. Inzaghi
Eközben belefutunk a fecsegő poszáta, M’Baye Everdeen bosszúálló nyilába. Diego Pike kaptitány tehetetlen maradt, de nocsak közben már egy-két újabb gond akadt. A balszárny felől érkezik valami förtelmes ordítás, visszatámádnánk, de ez csak lódítás. Jeremy Scotty szalad oda kezelni a helyzetet, de arra még ő sem készülhetet, hogy a csata hevében a kis Anton épp fotontorpedóját elli, miközben jön a hír, hogy a lidércek a Pegazusban ezt az egészet már nem tudják elviselni. Fejvesztve rohannak az első kaptárig, hogy meg se álljanak a Space Siro bejáratáig. Ezt már nem bírja tovább Ő, az egyetlen, az igazi, Besenyő FKÁC István, vagyis Besenyő Finom Kötött Árut Cáfoló István sem és időt, teret meggörbítve, kanapétávolságot gravitációilag megszüntetendő állítja bele a kijelzőbe maradék harminc rúd Csabaiját. Hát noooormális… másik galaxisbóóó ezeké’, hááá oszt minek? Hogy megint megegyék a két kiló kolbászcsücsökömet? Má’ megin’ igazam van! Há’ nem? Há’ de! A bölcs Winnetou se bír már nagyon magával, el is vágtat rögvest háromlábú lovával. Társa is akad e nagyreményű úton egy húzott szemű pacák meg egy méhecske ül az útjába eső kúton. A bátor Winnetou közelükbe lopózik, kihallatja őket majd lelkesen távolba oson, kiáltva megvan a megoldás, ezt biza én összehozom. A Cheyenne-hegységbe üget, ahol Jack Bonaventura O’Neill épp nyírja a füvet. Egy naquadah bombát kér tőle, amivel visszalovagol a csata helyszínére. Jeremy Scotty ezt már nagyon várja, likat üt vele a Genovassiaiak hajójának oldalába. Eközben O’Neill is kinyitja a hadtárat és az Asgard sugarával szétb*ssza a Föld közelébe érő lidérc kaptárat. Dolák-Saly Poli ebből mit sem észlel, el van foglalva az egy forint az nem kettő féle furcsa feltevéssel. James T. Inzaghi le is váltja nyomban, legyen inkább a szállásán kicsi Saly ekkora gondban.

Dolák-Saly Poli
Mastourb(e)ál(l)ni, a Genovassiai haderő ettől a képtől megtorpanni készül. De nocsak James T. másképp gondolja és benyalt hajú Palettáját csatasorba állítja. Az okos Winnetou erre akképp reagál, hogy a 30 fokos forróságban jégvárat fabrikál. Adriano GallaMiki elégedetten nézi, hogy hős serege milyen bátor, a szétdőlt várat, hogy védi. Már csak Zapata Zigóta és Rücsök Rami várja, hogy a végső védelem érdekében az ürességbe szállva menjen el a kedve a Genovassiaiaknak és ne legyen nekik utolsó támadása. Nagy fog villan, boxkesztyű közeleg ez bizony egy intergalaktikus ütközet. O’Neill má’ nem bírja, Carter állíts a kapun, egy másik idősíkban van ezek számára egy szétbombázott falum. Ekkor jön meg az Oráj, aki nagy ritkán még hírnökével Milanelloba lejár, de O’Neill ráárassza a Prometheus haragját miközben méhecske és kínai tágítják a valagját. Folytatnám még, de időnk véges, így inkább már hagyom, megyek a sarokba és lövöm magam agyon.


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése